borított üveg, burított üveg: a kolostori vagy →apácamunka egyik változata. - Többnyire esztergált fakorongra állított vallásos tárgyú viaszszobrocska, amelyet a porosodástól üvegharang véd. A ~ben elhelyezett figurát fa vázra fölhordott viaszból formálták meg. Az alakot borító drapériákat vékony, színes viaszlapocskákból alakították ki. Az ábrázolt sztek dicsfénye vékony drótspirálból készült. Gyakran hasonló módon díszítették a ruhaszegélyeket is. A ~ek készítésének virágkora 1870-1920. Sorozatban készültek, de igényesebb, egyedileg megformált darabok is találhatók köztük. Tömegesen készültek a svájci Vorarlbergben, Cseh- és Morvao-ban. A ~ek nagysága az üvegbura előállításának lehetőségéből adódóan 8-40 cm között változik. A ~ek, mint búcsúi emlékek elsősorban Ny-Mo. falvaiban találhatók. A módosabb parasztházakban a tisztaszoba sublótján őrizték őket. B.E.

Gantner, Theo: Geformtes Wachs. Basel, 1980/81. - MNL II:243. (s.v. kolostormunka)